✍ Scribed by P. G. Wodehouse
No coin nor oath required. For personal study only.
'Hosszú, elkeseredett harcot kellett vívni az elemekkel. Nem várt nehézségek tornyosultak elénk. Gyanús sarkokon kellett befordulnunk. De most már minden megoldódott, és én úgy érzem magam, mintha egy színdarab ért volna végéhez, olyasfajta, amilyet franciák tudnak a legjobban írni: kissé szentimentális, egyszerre könnyes és mosolygós. Amint e pohár borral a kezemben üldögélek, végigperegnek előttem az elmúlt események. És most pohárköszöntő kívánkozik ide, lezárásul. Igyunk a Pelikán Klubra, amelynek óvó szárnyai alatt megtanultam megőrizni lélekjelenlétemet, és állni a sarat minden helyzetben, ezenkívül mindig egy hajszálnyival gyorsabban gondolkozni, mint az ellenfelem. Ürítsük poharunkat a Pelikán Klubra' - emeli fel poharát Mr. Galahad Threepwood, Lord Emsworth viharos múltú öccse, a család fekete báránya, egy személyben Blandings jó szelleme, aki minden nehézségen felülkerekedik, a blandingsi kastély mohlepte falai közt dúló viharokat lecsendesíti, a szerető szíveket összeboronálja P. G. Wodehouse-nak, Blandings örökbecsű krónikásának ebben a szívvidító regényben.
📜 SIMILAR VOLUMES
"Hosszú elkeseredett harcot kellett vívni az elemekkel. Nem várt nehézségek tornyosultak elénk. Gyanús sarkokon kellett befordulnunk. De most már minden megoldodott, és én úgy érzem magam, mintha egy színdarab ért volna végéhez, olyasfajta, amilyet franciák tudnak a legjobban írni: kissé szentimentá
„Hosszú, elkeseredett harcot kellett vívni az elemekkel. Nem várt nehézségek tornyosultak elénk. Gyanús sarkokon kellett befordulnunk. De most már minden megoldódott, és én úgy érzem magam, mintha egy színdarab ért volna végéhez, olyasfajta, amilyet franciák tudnak a legjobban írni: kissé szentiment
Román z 30. let předmnichovské republiky líčí osud mladého studenta z kapitalistické rodiny.
A blandings-i kastély lakói és vendégei teliholdnál hajlamosak végképp elveszíteni az eszüket - pedig számos megfigyelő szerint P. G. Wodehouse regényének hősei amúgy is képesek minden év- és napszakban úgy viselkedni, mint akinek nincs ki minden kereke. Ebben a környezetben igyekszik révbe jutni ké
A blandings-i kastély lakói és vendégei teliholdnál hajlamosak végképp elveszíteni az eszüket - pedig számos megfigyelő szerint P. G. Wodehouse regényének hősei amúgy is képesek minden év- és napszakban úgy viselkedni, mint akinek nincs ki minden kereke. Ebben a környezetben igyekszik révbe jutni ké
Repülőgép zúgása, az égen egy villanás, fülsiketítő robaj... Azután por, vér, romok. A háború mindenütt egyforma, amely Máriót megfosztotta a családjától, és ilyen az is, amelyik Kitótól vett el mindent, ami addigi éltét jelentette...