A történelem tele van nagyszerű városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmező kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitől. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami előtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán - a legendák szerint - a bolygón kívülről érkező támadók visszaűzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé. Diaspar lakói örök életűek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat. Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merőben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Ő meg akarja tudni, mi van a város falain kívül. Mivel erre senkitől, még a Központi Kompjútertől sem kap választ, maga indul el rejtett föld alatti folyosókon, hogy utánajárjon a legendáknak, és megfejtse Diaspar elzárkózásának igazi titkát.
A tudományos-fantasztikus tematika még mindig csak a "magas irodalom" nevű, saját egyensúlyi rendszerrel és légkörrel rendelkező planéta körül keringő szatelit az irodalomtudomány számára, az irodalmi gondolkodást így egy felvállaltan és szinte kizárólag tudományos-fantasztikus műveket alkotó író életműve nem befolyásolja lényegesen. Az irodalmi diskurzusnál tágabb közgondolkodásban Clarke kedvelt témái és víziói messze kéklő, ködös hegycsúcsoknak tűnnek, melyektől elvonják figyelmünket a lokális és nemzeti problémák, a hisztérikus katasztrófajövendölések és a hiedelmek magunk emelte, omlékony épületei.