A török időket megelevenítő regénytrilógiájában Jankovich Ferenc több mint száz év eseményeit dolgozta fel: az 1550-es évek végétől 1664-ig.
A történelmi hitelességre törekvő, izgalmas, romantikus fordulatokban bővelkedő regényekben nemcsak a kor kiemelkedő hadvezéreinek, legendás „törökverőinek" harcai elevenednek meg, hanem megismerheti az olvasó a végvári katonák és a falvakban nyomorgó, töröknek, német zsoldosnak, haramiáknak kiszolgáltatott egyszerű nép életét is.
A korszak mindmegannyi jellegzetessége helyet kap a történetekben: a végvári vitézek hétköznapjai, hadiportyák, cselvetések izgalmas megjelenítése, az akkori kémek, a pribékek „munkálkodása", a hadi kótyavetyék, a vásárok leírása, de a végvárakban élő főúri családok élete sem marad ki a cselekményből. A szerelmi történeteket - főúri családok és szegény emberek magánéletét egyaránt - élénk színekkel festi a szerző. A regényeknek igazi korabeli levegője van, az író a jellemző adatok és tények, a szokások, a tárgyi világ hitelt adó gazdagságát vonultatja fel.
A tél fiai a 16-17. század fordulójának krónikájaként magába foglalja a tizenöt éves háború történéseit is, melyben a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom erői csaptak össze a Magyar Királyság és mellékhadszíntérként Erdély területén. Az első kötetben már feltűnt legendás vitéz, Huszár Péter, pápai huszárkapitány és félelmet nem ismerő katonái merész rajtaütéseikkel, portyázásaikkal állandóan gyengítik a török erejét. A bravúros huszártettek közben megdöbbentő korkép elevenedik meg az olvasó előtt: a császári zsoldosok, harácsoló törökök, haramiák, mohó földesurak, járványok és éhínség sújtotta nép élete, a bécsi udvar magyarellenes politikája, a végvárak és védőik kiszolgáltatottsága, a protestánsok és katolikusok ellentéte, egyszóval a 16. századi magyar valóság teljes képe.