Lassan hömpölygő, mély folyó; csöndes s olyan sima, mintha olvasztott ólom volna; mindkét parton sötét, árnybaborult, titokzatos erdő.
A Természet arca itt nem változott a kezdet kezdete óta, a Teremtés műve rendíthetetlen nyugalomban, határtalan fenségben, kimondhatatlan csendben dobogtatja itt a szívét.
Megszámolhatatlan korszakokon át pihent így, álmodozva, elmondatlan regék régen elfeledett emlékein tűnődve, a várakozás végtelen évszázadainak bölcsességével gazdagon.
A magasban sas lebeg a Nap előtt, s az árnyékos parton vidra szunnyad.
Messze a folyó közepén apró pont tűnik fel, mind nagyobbra és nagyobbra növekszik közeledve, s egyszerre csak fakéregből készült kenu siklik el előttünk könnyű suhanással; olyan sárga, mint az őszi falevél. A napsugár szabályos időközökben, éles fénnyel villan meg a lapátokon, amelyet hat barnatestű, büszke tekintetű indián gyors, fáradhatatlan mozdulatokkal emel s merít a vízbe. A sastollak egyenletesen bólogatnak a fejükön, a rézszínű hátak ütemesen hajladoznak, s a törékeny jármű, melynek eleje és vége magasra ível, sebesen siklik előre, hullámos lejtéssel éreztetve a mozgás költészetét.
A jármű közepén fehér ember áll, európai divatú fodrok és csipkék maradványai cifrázzák öltözetét. Arca beesett, alakja ösztövér. Bőrén millió szúnyog csípéseinek nyomán serked a vér, de ő nem törődik vele, izzó tekintete előre mered: Nyugat felé, mindig Nyugat felé, ahonnan a folyó ered.
Néhány perc és a lapátok surranó csapásainak nesze elhal. A kenu ismét apró ponttá zsugorodik és eltűnik az ismeretlen messzeségben. A nyomán felkavart kis hullámok gyűrűzve érik el a partot s elülnek ott. A vadon két lakója tunya kíváncsisággal néz a jármű után, majd mindegyikük folytatja azt, amit előbb tett: a sas zavartalanul írja köreit a levegőben, a vidra háborítatlanul alszik tovább. S egyikük sem sejti, hogy egy pillanatra a Történelem jelent meg szemük előtt.
S így, minden feltűnés, pompa és szertartás nélkül, a keleti félteke nyüzsgő millióinak tudtán kívül, a Nyugat világának oly soká zárt kapui lassan feltárulnak.