Lilien csupán csak egy-két percig élvezhette apja megnyugtató ölelését, miután a túszcserét követően átsétált a tündérek táborába.
Lughtig védelmezően zárta a lányát karjaiba, és miközben az arcát a lány dús fekete hajába temette hipnotikusan egyetlen mondatot ismételgetett, mely jövőjük záloga lehetett.
– Az engedelmességed most mindkettőnk életét megmentheti.
Lilien akkor még nem értette a szavak jelentését. Apja mondanivalója csak akkor nyert értelmet, amikor kitépték a biztonságot nyújtó ölelésből, és ismételten elhurcolták a tündérek világába, ahol újabb, hosszú napokon átnyúló toronyrabságra kényszerült magányosan. Sem Lughtiggal, sem egyéb, számára ismerős tündérrel nem érintkezhetett. Míg a tanács nem döntött sorsáról, addig csupán csak egy névtelen rab volt a tündérek birodalmának egyik toronyszobájában.
Lilien a napok múlásával egyre inkább megértette a férfi szavainak súlyát a tanácsgyűlés akaratának elfogadásáról – azaz hogy az ő engedelmességén múlik mindkettőjük élete. Így hamar belátta, bármire is fogja őt kérni a tanács, azt egyelőre lehajtott fejjel, szolgalelkűen elfogadva fogja tűrni.
A lázadók serege, mely a legkisebb létszámmal vett részt ebben a csatában, legelsőként távozott a véráztatta mezőről abban a szent meggyőződésben, hogy velük tart a lázadók vezérének fia. Ám ezzel szemben Sebtyán néhány nappal később már Inezával, a boszorkánnyal igyekezett vad, betörhetetlen sárkányához, hogy azzal egyesülve végre szíve szerelmével is együtt lehessen, figyelmen kívül hagyva a törpök jövőbe látó álmát, miszerint Norát egy sárkány pusztítja el.
A wolferek Ródusz vezetésével diadalittasan tértek vissza a világukat rejtő vízesés mögé abban az önhitt tudatban, hogy a farkasok népe legyőzhetetlen. Ródusz, a császáruk, ebben a pillanatban még teljes erejével hitt a saját szent háborújában és abban, hogy ezáltal megszilárdítja családja hatalmát a trónon. Az ehhez vezető úton kötelező áldozatként tekintett csupán Ládor halálára és Nora szabad akaratának elvesztésére.
Mindeközben Nora kényszerházassága, szíve fájdalma és apja elvesztése után vak dühtől vezérelve kirobbantja a perem valaha volt legnagyobb háborúját a népek között.
Ayián ezt próbálja megakadályozni. Továbbá maréknyi követőjével bosszút fogad, hogy elégtételt vesz a császáron a népért ért igazságtalanságokért és kiszabadítja kedvesét a tündérek fogságából.