✍ Scribed by Berde Mária
No coin nor oath required. For personal study only.
Érdekessége mellett dokumentumerejű Berde Mária Szentségvivők című regénye, amelyben az erdélyi irodalmi életről fest résztvevőként körképet. A Szentségvivők a magyar nyelv és irodalom erdélyi napszámosai. A könyv szerint egy szász, egy izraelita és egy székely ocsúdnak fel a trianoni összeomlás után legelőször a letargiából, ők gondolnak először az irodalmi élet megindítására. Az erdélyi irodalmi élet bemutatásának hátterében a 20-as évek Erdélyének társadalmi viszonyait boncolgatja a szerző megrázó őszinteséggel. A kötet cselekményének starthelyzetét Benedek Marcell könyvünk utószavában így jellemzi: Valamit csinálni kellene, így kezdődik, s ahogy ez a három szó eldöng a koporsó levegőtlen némaságában, az művészet és történelem egyszerre. Fejbe ütött emberek, fejbe ütött ország, tájékozatlanság, álhírek, képtelenség a lázálomszerű valóság befogadására, mozdulatlanság, mint tiltakozás a valóság ellen árulás minden mozdulat, mert a tények elfogadását, a belenyugvás egy fajtáját jelenti... ilyen körülmények közt sóhajtja el egy nyughatatlan szellem: valamit tenni kell, és megszületik az erdélyi irodalom. Szentségvivők.
📜 SIMILAR VOLUMES
Ötvenezer évvel ezelőtt, egy kisbolygó felrobbanását követően egy meteor lép be a Föld légkörébe, és zuhan le a mai Északi-sarkvidék hó borította vidékén. Sok ezer évvel később a szent kőként tisztelt gömb halálos veszélyt hoz megtalálóira, akik egy barlangban emelnek oltárt az istenek ajándékának v
A halál hét csodája titkainak megfejtése még csak a kezdet volt. A világ még mindig halálos veszedelemben van. Jack West és hősökből álló bátor csapata számára most az jelenti a kihívást, hogy a hat mesebeli gyémántot szerte a világon a maga kijelölt helyére tegyék, mielőtt a globális pusztulás hatá
A halál hét csodája titkainak megfejtése még csak a kezdet volt. A világ még mindig halálos veszedelemben van. Jack West és hősökből álló bátor csapata számára most az jelenti a kihívást, hogy a hat mesebeli gyémántot szerte a világon a maga kijelölt helyére tegyék, mielőtt a globális pusztulás hatá
1890 júliusában Vincent van Gogh rejtélyes körülmények között lelőtte magát egy kukoricaföldön. De hogy mi történt pontosan, azt senki nem tudja. Például ki az a ronda kis „színember”, azaz festékárus, aki Vincent szerint követte őt? És miért rémült halálra a nagy festő a kék szín egy bizonyos árnya
Szabadságvágy? Vagy inkább valamiféle megzabolázhatatlan, s ezért akár önpusztításra is képes energia. Egy ember, akit leginkább ez az erő irányít. Ösztönök, vágyak, érzések, számítgatás és érdek nélkül. Vagy mondjuk másképp, beszéljünk egy felnőni képtelen, ösztönös kisgyerekről, aki nem mellékesen