✍ Scribed by Drótos László
No coin nor oath required. For personal study only.
A nagy francia álmodót többször is foglalkoztatta az emberi élettér - és vele az urbanizáció - kiterjesztése az egyáltalán nem szokványos régiókba, így a tengerre vagy a levegőbe. E regényében azonban egészen másfajta, a technikai civilizációtól érintetlen város képe jelenik meg: a közép-afrikai dzsungelek áthatolhatatlan sűrűjében bukkant rá az író fantáziája egy levegőben épült városra.
A kalandkereső francia Max Huber és a gyakorlatias amerikai John Cort egy elefántcsont-kereskedő karavánjával indul útnak, hogy több éves kereskedelmi ügynöki munkájuk egyhangúságát egzotikus kirándulással színesítsék. Három hónapig utazgatnak az ősvadonban, amikor az annyira remélt izgalmas és rendkívüli esemény bekövetkezik: a megvadult elefántcsorda eltiporja a karavánt, összezúzza minden úti készségüket. Huber, Cort és a Khamis nevű, igen derék szerecsen kalauz csak a puszta életét mentheti meg, mindenüktől megfosztva maradnak a Kongó folyó egyik mellékágát övező őserdőben. A három elszánt férfi - és egy, általuk az emberevőktől megmentett néger kisfiú - útnak indul, hogy elérjék az Ubangi folyót, amelyen letutajozhatnak a Kongó menti európai telepekre. Viszontagságos vándorlásuk során rábukkannak az évek óta eltűntnek hitt Johansen dokor nyomaira, aki egykoron azért érkezett e vad vidékre, hogy megfejtse a majmok "beszédének" titkát. Kiszolgáltatott helyzetükben persze gondolni sem mernek a német professzor fölkutatására, a maguk életét mentik a tutajon, mígnem egy váratlanul előbukkanó zuhatagnál szerencsétlenül járnak. Mikor a zuhanás után a három férfi föleszmél, különös helyen találja magukat: a levegőben. A vagdi törzs ugyanis a dzsungel sűrű fáinak lombkoronáján, az ágak, liánok szövedékén alakította ki a maga sajátos, primitív városát; megmentőik - a furcsa beszélő "majmok" - ide hozták Hubert, Cortot, Khamist és a kis bennszülött fiút. A vendégszerető, jámbor "népség" jól tartja a szerencsétlenül jártakat, csak épp nem ereszti őket további útjukra. S miközben ezek a szökés terveit fontolgatják, meg kell bizonyosodniuk, hogy igenis léteznek a majom és az ember közötti félállapotot megtestesítő beszélő lények; királyuk pedig nem más, mint az eltűntnek hitt Johansen doktor. Egy mámorba fúló vagdi népünnepély káoszát kihasználva sikerül elérniük az Ubangi folyót, egyetlen reményüket a szabadulásra.
A regény alaphelyzete számos Verne-regényből ismerős: főszereplői a civilizációtól ezer kilométerekre, a maguk erejéből kell hogy megküzdjenek életben maradásukért a természet erőivel, a vadakkal és a bennszülöttekkel, miközben rengeteg tapasztalatra tesznek szert, testközelből ismerik meg a közép-afrikai flóra és fauna jellegzetes egyedeit, s fölismerik, hogy az ősvadonban csak magukra számíthatnak: erejükre, kitartásukra és áldozatos segítőkészségükre. A nemes emberi tulajdonságok a dzsungelben is átsegítik a veszedelmeken a hősöket. - Izgalmas meseszövésű, sok természetismereti tudnivalót hordozó kalandregény.
📜 SIMILAR VOLUMES
'Sejtettem, hogy Mübarek, a szent ember máris áskálódott ellenünk, és nemhiába. Ismerve azonban a török jogszokást, és tudva, hogy Osztromdzsánál kezdődik a szkipetárok birodalma, akik csak egy törvényt ismernek, az erősebb jogát, elhatároztuk: mi sem hagyjuk majd magunkat!...'
A jó mindig elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. De May Károly könyvéből kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű. Különösen nem az a vadnyugaton. Fekete Táltos, a ravasz, rettegett komancs főnök, a prérivadászok hóhéra egy vasútépítő telepet készül megtámadni. Egy füst alatt gyűlölt ellenségeit,
A könyvet Ungvári Tamás szerkesztette és a szöveget is ő gondozta. Többek közt tartalmazza az Együgyű lexikont... benne az OLVASÓval: Sajátságos, a természettudósok tanúsága szerint csak igen ritkán megfigyelhető jelenség, melynek okát a terápia sikertelenül keresi. Külalakja egészen olyan, mint az
Napóleon Lajos államcsínyének sikere után megkezdődik a "császári hajtóvadászat" élvezetekre, nőkre, milliókra. Gyanús forrásokból eredő szennyes aranyáradat önti el Párizst, az ismeretlenség mélyéből felszínre vetve a plassans-i Pierre Rougon egyik fiát, Aristide Saccard-t, az újsütetű milliomost,
Hőse, Stas, példaképe lehet minden fiatal fiúnak. Jól tanul, jól sportol, figyelő szemmel jár-kel a világban, ismeri és szereti a természetet, lovagias bátorsággal vigyáz védencére, Nelre. A két gyerek viszontagságai bővelkednek izgalmas fordulatokban, s miközben sorsukért aggódunk, kitárul előttünk
Verne posztumusz regénye Az arany meteor, amelyet - a francia irodalomtörténet föltételezése szerint - már az író fia, Michel öntött végső formába. Mint megannyi híres Verne-könyvnek, főhőse ennek is megszállott amatőr tudós, mégpedig két amerikai és ráadásul csillagászok, akik egymástól függetlenül