✍ Scribed by Jules Verne
No coin nor oath required. For personal study only.
Verne e kései, lassú cselekményvezetésű, az alaszkai-kanadai aranyláz idején játszódó művében eredeti módon elegyednek Az aranymeteor és a Világfelfordulás motívumai: Az aranyvulkán témája is - mint az előbbiben - a hatalmas mennyiségű természetes nemesfém megszerzése különleges bányászati eljárással: mesterséges földrengés előidézésével.
1897 tavaszán a Montreálban élő két - mellesleg teljesen ellentétes vérmérsékletű - unokafivér, Summy és Ben közjegyzői értesítést kap, hogy bácsikájuk a messzi északon, az Alaszkával határos Klondike-vidéken egy aranykitermelő helyet (ún. claimot) hagyott rájuk örökül. A sztoikus nyugalmú, epikureista megelégedettségű Summy nyomban eladná pár ezer dollárért a birtokot, ám a nyughatatlan, kalandvágyó Ben meggyőzi őt, hogy a helyszínen sokkal jobb áron értékesíthetik a lelőhelyet. Nem kevés kényelmetlenség árán meg is érkeznek a kietlen északi tájra, ám út közben megismerkednek az ugyancsak Klondike-ba tartó - nemkülönben ellentétes karakterű - unokanővérekkel, Edithtel és Jane-nel. Mint a hosszú utazás során kiderül, ők az unokafivérekével szomszédos claim kitermelői lesznek. Ugyancsak út közben szereznek kellemetlen tapasztalatokat hőseink a két texasi származású kalandor, Hunter és Malone otromba viselkedéséről, akik - mondani sem kell - szintúgy Klondike-ba tartanak. Az események ezen a ponton csaknem megfeneklenek, hiszen az amúgy sem túl gazdag lelőhely egy földrengés következtében víz alá kerül, úgyhogy immár termelni nem lehet rajta, és eladni is lehetetlen. Már éppen mindenki készülődik hazafelé, amikor az unokafivérek rábukkannak az erdőszélen egy szerencsétlenül járt, félig megfagyott, haldokló franciára, aki utolsó szavaival nagy titkát osztja meg velük: pontosan ismeri a vulkán helyét, amelynek krátere teli van színarannyal. Innét kezdve fölgyorsulnak az események: a fivérek és unokanővérek expedíciót szerveznek az északi sarkkörön túl, az arktikus óceán partján fekvő aranyvulkán kiaknázására. A rendkívül mostoha időjárás és nehéz terepviszonyok mellett még grizzlimedvék támadását is el kell viselniük, sőt a gaz texasi haramiák utóbb e tájon is fölbukkannak, merthogy ők is megneszelték az aranyvulkán titkát. Ben - aki civilben mérnök - eredeti módját választja a kráterben lévő arany kitermelésének: megfúrják a hegy oldalát, és egy csatornán keresztül a közeli folyó vizét belévezetik, hogy a keletkező hatalmas mennyiségű gőz mesterséges kitörést idézzen elő, így a lábuk elé fog folyni az olvadt arany. Miközben véres tűzpárbajban leszámolnak a támadó haramiákkal, megtörténik a kitörés, ám a láva a hegy megközelíthetetlen északi oldalán az óceánba ömlik (ismét Az aranymeteorból megismert végzet működik). Ha aranyuk nem is lesz, a megrögzött agglegények elnyerik az unokanővérek kezét, sőt még egy kellemes meglepetés is várja őket hazafelé tértükben.
📜 SIMILAR VOLUMES
Miért nő dinnye nagyságúra a szilva a kis flamand városban, Quiquendone-ban? Van-e valami köze az egyre kétségbeejtőbb fejleményeknek ahhoz a gázgyárhoz, amelyet a titokzatos Ox doktor épített, hogy a várost, úgymond, világítógázzal lássa el? Az írót más regényeiben is foglalkoztatta, hogy hol váli
Verne posztumusz regénye Az arany meteor, amelyet - a francia irodalomtörténet föltételezése szerint - már az író fia, Michel öntött végső formába. Mint megannyi híres Verne-könyvnek, főhőse ennek is megszállott amatőr tudós, mégpedig két amerikai és ráadásul csillagászok, akik egymástól függetlenül
Részlet a könyvből: A vonós négyes. Ha valamely utazás bajjal kezdődik, rendesen szerencsétlenül szokott végződni is. Ennek a gyakori tapasztalatnak igazságát az a négy művész bizonyára elismerte volna, kiknek hangszerei szanaszét hevertek a földön. A kocsi ugyanis, melybe az utolsó vasúti állomásn
Részlet a könyvből: AZ ÚSZÓ VÁROS. I. Ezernyolcszázhatvanhét március 18-án érkeztem Liverpoolba. Ügy volt, hogy a Great-Eastem pár nap múlva New-Yorkba indul s én is vele akartam utazni. De csak puszta kedvtelésből, minden egyéb cél nélkül. Az a gondolat csábított, hogy ezen az óriási gőzösön szelj
Miért nő dinnye nagyságúra a szilva a kis flamand városban, Quiquendone-ban? Van-e valami köze az egyre kétségbeejtőbb fejleményeknek ahhoz a gázgyárhoz, amelyet a titokzatos Ox doktor épített, hogy a várost, úgymond, világítógázzal lássa el? Az írót más regényeiben is foglalkoztatta, hogy hol váli