A hamelni patkányfogó német földről származó ismert legendája az erdélyi szászok eredetét magyarázza. A patkányfogó kialkudott összegért elvállalja, hogy megszabadítja Hameln városát a patkányoktól. Bűvös erejű sípja segítségével feladatát teljesíti is - a folyóba öli a patkányokat -, de a város urai nem akarják a díjat kifizetni neki. A szószegőket a patkánybűvölő kegyetlenül megbünteti: sípjával szakadékba csábítja a város népét, akik onnan föld alatti folyosókon Erdélyországba jutnak, s ők lesznek az ottani szászok mondabeli ősei.
A legendát számos európai szerző után a jelentős cseh költő-író, Viktor Dyk (1877-1931) is földolgozta 1911-ben. Regényét a cseh irodalom egyik legszebb alkotásának tartják. Már a híres bevezető mondatok (- A neve? - Nincs nevem; senki vagyok. A senkinél is kevesebb, patkányirtó.) jelzik a regény titokzatos hangulatát, amely a görög drámák légkörére emlékeztet, mivel oly szimbolikusan kifejezőek az egyes alakok, egyszerű a nyelvezet, s az egész történet, úgy érezzük, valami időtlen világban játszódik le. E feldolgozásnak romantikus színezetet ad a patkánybűvölő szerelmi kapcsolata a hamelni Ágnessel, ami még a meggyűlölt városon való bosszúállást is késleltetni képes - míg megcsalatására a főhős rá nem ébred. Dyk művének drámai erejét és sűrítettségét mutatja, hogy A patkánybűvölő színpadi feldolgozása, melyet a közelmúltban mutattak be Prágában, hűen tudja követni a regény cselekményét, illetve szövegét.
A jelen kiadás borítóján a tragikus sorsú Faragó József rajza látható. Faragó az 1900-as évek elején igen kedvelt, kiváló fiatal pesti grafikus volt; művészi fejlődése érdekében Berlinbe utazott, ahol azonban nem találta a helyét, megbízásokat nem kapott, s véget vetett életének. A kötet belső illusztrációi A patkánybűvölő 1915-ös cseh kiadásából valók: Frantisek Kysela grafikus és díszlettervező munkái.