A kísérletezés úttörői
✍ Scribed by Fülöp Zsigmond
- Publisher
- Gondolat
- Year
- 1958
- Tongue
- Hungarian
- Category
- Library
No coin nor oath required. For personal study only.
✦ Synopsis
Az emberiség ismert történetének, sőt a tudomány történetének évezredeihez képest a modern természettudomány aránylag rövid, legjobb esetben mintegy négyszáz esztendős múltra tekinthet csak vissza. Míg a képzőművészetek, irodalom, filozófia éppúgy virágoztak a legrégibb keleti kultúrnépeknél, mint a régi görögöknél és rómaiaknál, addig modern értelemben vett természettudományos kutatásról csak a reneszánsz óta beszélhetünk. Ennek oka elsősorban az, hogy a modern természettudományt csak a középkori feudalizmus és az egyház uralma alól fokozatosan felszabaduló polgári osztály hozta létre. A polgárságnak ugyan csak a XVIII. sz. végén, a francia forradalom győzelme után sikerült politikailag is véglegesen hatalomra jutni, de a harc lényegében már a középkor végén elkezdődik, amikor a városi élet kialakulása, a kereskedelem és ipar fejlődése és a pénzgazdálkodás előtérbekerülése során a polgárság kezébe egyre nagyobb gazdasági erő összpontosul. A megváltozott gazdasági módszerekhez már szükség van fejlett természettudományra, fizikára, kémiára, de ezeknek fejlődését gátolja a középkor merev, a természettudománynak nem kedvező felfogása: a skolasztikus filozófia, amely egyedül a teológiát ismeri el tudománynak, minden egyéb, így a filozófia is, amelynek a fizika, kémia, biológia egyelőre csupán egy-egy fejezete, a teológia szolgálatára van rendelve.
📜 SIMILAR VOLUMES
A technikai haladás legfőbb letéteményese az alkotó mérnök, aki a természet örök törvényeit igyekszik az emberiség javára fordítani. Az előrelépésnek, a jövő építésének előfeltétele a jelen ismerete. A jelen pedig hordozója a múltnak, ezért az idáig vezető út megismerése nemcsak a műszaki műveltség
ELŐSZÓ 1. Valamely hús mellé adott kiegészítő étel [...]. 2. Valamihez járuló többlet, kiegészítés, amely néha csak fölösleges járulék [..] - írja az Értelmező Szótár és a részletezésben nem elsősorban zöldségeket említ, hanem burgonyát rizst és tésztaféléket. Ez utóbbiak közül kettő ebben a könyvb