✍ Scribed by Hérodotosz
No coin nor oath required. For personal study only.
Hérodotosz történeti munkájának kettős célja volt, mint ezt művének első mondatában megfogalmazta: a hellének és "barbárok" nagy tetteinek egyenlő mértékkel történő elbírálása és megörökítése, valamint a történeti jelenségek okainak (aitié) vizsgálata. Az elfogulatlanságra való törekvés és a történeti okok és összefüggések keresésének igénye, ez az a két dolog, mely Hérodotosz munkásságát elődeinek teljesítménye fölé emelte. A történeti események színes, érdekfeszítő, olykor novellisztikus ábrázolása miatt akár szépirodalmi alkotásnak is tekinthetjük művét, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy milyen nagyszabású feladatot vállalt magára Hérodotosz, s arról sem, hogy ő fogalmazta meg először a történetírás két fő követelményét, az objektivitásra való törekvés és az oknyomozás szükségességét.
📜 SIMILAR VOLUMES
A márványtáblák, amelyekbe a hérószokként, vagyis félistenekként tisztelt elesettek neveit vésték, már nem takarják be a marathóni dombot. De Marathón, Thermopülai, Szalamisz és Plataiai hőseinek tetteit egy minden ércnél és márványnál maradandóbb emléktáblába véste fel a történelem: az emberiség so
A márványtáblák, amelyekbe a hérószokként, vagyis félistenekként tisztelt elesettek neveit vésték, már nem takarják be a marathóni dombot. De Marathón, Thermopülai, Szalamisz és Plataiai hőseinek tetteit egy minden ércnél és márványnál maradandóbb emléktáblába véste fel a történelem: az emberiség so
Szergej Kozlov és Ruszlán Bjelogorszkij szökése a jenisszeji gulágból, kalandos útja a tajgán, Altájon, Takla Makán sivatagon, Tibeten és Nepálon keresztül Franciaországig. Megtudjuk, miként került egy magas rangú tiszt és egy focista diák a sztálini terror őrlőmalmába, s hogyan szabadult ki onnan.
Szergej Kozlov és Ruszlán Bjelogorszkij szökése a jenisszeji gulágból, kalandos útja a tajgán, Altájon, Takla Makán sivatagon, Tibeten és Nepálon keresztül Franciaországig. Megtudjuk, miként került egy magas rangú tiszt és egy focista diák a sztálini terror őrlőmalmába, s hogyan szabadult ki onnan.
Maurice Croiset, a Sorbonne volt professzora, nem tudós kollégáit akarta könyvével elkápárztatni, hanem egy kisebb könyvtárra való ismeretanyagot szórakoztatóan elbeszélni az érdeklődő olvasónak. Az akháj bevándorlástól a római hódításig foglalja össze a görög szobrok és vázaképek életteli elevenség
Maurice Croiset, a Sorbonne volt professzora, nem tudós kollégáit akarta könyvével elkápárztatni, hanem egy kisebb könyvtárra való ismeretanyagot szórakoztatóan elbeszélni az érdeklődő olvasónak. Az akháj bevándorlástól a római hódításig foglalja össze a görög szobrok és vázaképek életteli elevenség